Vés al contingut

Nemzeti dal

De Viki.cat
Petőfi al Museu Nacional Nemzeti dal (Mihály Zichy)

Nemzeti dal és un dels poemes més importants i que més influència han tingut en la literatura hongaresa. Escrit per Sándor Petöfi el 15 de març de 1848 és una crida als magiars a recuperar la independència que havien perdut primer davant l'imperi otomà i després davant l'Imperi Austríac. Va ser llegit pel propi Petöfi davant el Nemzeti Muzeum de Pest (Budapest).

Original en hongarès

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Traducció literal al català

Plantilla:Manquen referències

Dempeus hongaresos!
La pàtria us crida!
Serem esclaus o serem lliures?
Heu de respondre a aquesta pregunta!
Al Déu del magiars
Preguem,
Preguem, que mai més,esclaus
tornem a ser.

Enllaços externs